A szélturbináktól visszafordultunk, mivel mindenképpen a fennsíkon keresztül akartam lejönni Várpalotára. Ez a terület szintén egy nagy kedvenc, főleg lefelé jövet - a kilátás magáért beszél.
A fennsík közepén magasodik az említett obeliszk, amely a fent nevezett tüzértábornoknak állít emléket.
Az egész területet behálózzák az úttalan kavicsos-köves utak. Akár az egész napot el lehetne itt motorozni úgy, hogy az ember fel se néz, aztán csak akkor esik le neki, hogy kopog a szeme, amikor már a holdfény világítja meg a nyomvonalat.
Az obeliszk csak terepképes motorral közelíthető meg. Mással parkolni a fennsíkot átszelő Várpalota-Csőszpuszta közti út mellett lehet közvetlenül, innen párszáz méter az emlékmű [bár az is igaz, egyszer már autóval is feljöttem egész az obeliszkig, igaz, csattogott az alváz rendesen :)].
A láda oldala: http://geocaching.hu/caches.geo?id=4264





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése